Glossary entry (derived from question below)
Hungarian term or phrase:
4/2010, évi (I. 19.) OKM rendelet 14. § (1) m)
English translation:
Decree No. 4/2010 (I.19) OKM of the Minister of Education and Culture, Section 14 (1)(m)
Added to glossary by
evzso
Dec 20, 2013 15:13
10 yrs ago
8 viewers *
Hungarian term
4/2010, évi (I. 19.) OKM rendelet 14. § (1) m)
Hungarian to English
Law/Patents
Law (general)
Project Financing
Mi az elfogadott gyakorlat rendelet roviditesek angolra (vagy barmilyen mas nyelvre forditasanal?)
Megtartjuk magyarul vagy leforditjuk?
A fenti peldabol kiindulva OKM rendelet, ami Oktatasi-Kulturalis-Miniszterium altal kiadott rendelet. Elonye a forditasnak, hogy ad valami elkepzelest arrol milyen szervre tortenik a hivatkozas.
A roviditest leforditva esetleg nem mindig vilagos az angol (idegennyelvu) rovidites jelentese.
Illetve szukseges-e mindig rovidites magyarazat?
Hol talalhato erre egy protokol?
Megtartjuk magyarul vagy leforditjuk?
A fenti peldabol kiindulva OKM rendelet, ami Oktatasi-Kulturalis-Miniszterium altal kiadott rendelet. Elonye a forditasnak, hogy ad valami elkepzelest arrol milyen szervre tortenik a hivatkozas.
A roviditest leforditva esetleg nem mindig vilagos az angol (idegennyelvu) rovidites jelentese.
Illetve szukseges-e mindig rovidites magyarazat?
Hol talalhato erre egy protokol?
Proposed translations
(English)
Change log
Dec 23, 2013 22:46: JANOS SAMU Created KOG entry
Dec 23, 2013 23:01: evzso changed "Edited KOG entry" from "<a href="/profile/7224">JANOS SAMU's</a> old entry - "4/2010, évi (I. 19.) OKM rendelet 14. § (1) m) "" to ""Decree No. 4/2010 (1.19) of the Minister of Education and Culture, section 14, par. (1), item m)""
Jan 2, 2014 01:47: evzso changed "Edited KOG entry" from "<a href="/profile/1468058">evzso's</a> old entry - "4/2010, évi (I. 19.) OKM rendelet 14. § (1) m) "" to ""Decree No. 4/2010 (I.19) of the Minister of Education and Culture, section 14, par. (1), item m)""
Proposed translations
+1
9 hrs
JANOS SAMU
United States
United States
Specializes in field
United States
We know the language and the system too.
Works in: English to zzz Other zzz, English to Lao, English to Lithuanian, and 91 more.
Related KudoZ points
:
187
Selected
Decree No. 4/2010 (1.19) of the Minister of Education and Culture, section 14, par. (1), item m)
Módszereink eltérnek és én ezt a formátumot követem a fordítás hitelessége és a tartalmi hűség, valamint a könnyen érthetőség szellemében. A módszert az USA Igazságügyi Minisztériumának engedélyezett fordítók számára készített irányelvek alapján sajátítottam el.
Amikor a szöveg hivatkozik egy rendeletre vagy törvényre MINDIG megnézem vagy a minisztérium honlapján vagy a Magyar Közlönyben megjelent változatát és a következők figyelembevételével fordítom.
1. A minisztériumokban a rendeleteket mindig a miniszterek adják ki, tehát a fordításnál teljesen kiírom a miniszteri funkciót. Tehát nem a minisztérium rendeletéről beszélek, hanem a miniszter rendeletéről, ugyanúgy mint a Magyar Közlöny, és ezt fordítom. Angolban ez lehet decree of the secretary (az USA számára) vagy decree of the minister (bárhová).
2. A minisztérium magyar rövidítését nem hagyom meg, mert vállalom a felelősséget azért, hogy ismerem vagy alaposan utánanéztem a rövidítés vagy betűszó jelentésének.
3. Nem alkotok angol betűszót a magyar mintájára, mert minek adjak még további feladványokat a fordításom felhasználójának.
4. A rendelet nevéhez fűződő dátumot a célnyelvi ország dátumjelölési rendjében adom meg. A válaszomban az USA dátumjelölési rendjét követtem, de ha tudom, hogy a felhasználó olyan országban fogja a fordítást felhasználni, ahol a nap/hónap/év formátum követendő, akkor (19.01) for szerepelni a fordításban.
5. A § jelzést nem használom, hanem kiírom a paragrafus angol változatát, ami section. Ezt használják az USA-ban, az Egyesült Királyságban és még sok más országban. Minden országban van törvényszerkesztési vagy más néven kódifikációs előírás, amely a törvény szerkezetét írja elő. Láss erre példát lentebb dőlt betűvel az USA esetére.
6. Miután már megnéztem az idézett törvény kihirdetett formátumát látom, hogy a zárójelek és félzárójelek mit jelölnek, tehát esetünkben bekezdés (paragraph) és pont (item).
The Code is divided into 51 titles (listed below), which deal with broad, logically organized areas of legislation. Titles may optionally be divided into subtitles, parts, subparts, chapters, and subchapters. All titles have sections (represented by a §), as their basic coherent units, and sections are numbered sequentially across the entire title without regard to the previously-mentioned divisions of titles. Sections are often divided into (from largest to smallest) subsections, paragraphs, subparagraphs, clauses, subclauses, items, and subitems.[15] Congress, by convention, names a particular subdivision of a section according to its largest element. For example, "subsection (c)(3)(B)(iv)" is not a subsection but a clause, namely clause (iv) of subparagraph (B) of paragraph (3) of subsection (c); if the identity of the subsection and paragraph were clear from the context, one would refer to the clause as "subparagraph (B)(iv)".
Not all titles use the same series of subdivisions above the section level, and they may arrange them in different order. For example, in Title 26 (the tax code), the order of subdivision runs:
Title
(Subtitle)
Chapter
(Subchapter)
Part
(Subpart)
Section
(Subsection)
Paragraph
(Subparagraph)
Clause
(Subclause)
In Title 38 (Veteran's Benefits) the order runs Title - Part - Chapter - Subchapter - Section. Put another way, the Title is always the largest division of the Code, and the section the smallest (except for subsections, paragraphs, clauses, etc.), but intermediate levels vary in both number and sequence from Title to Title.
The word "title" in this context is roughly akin to a printed "volume," although many of the larger titles span multiple volumes. Similarly, no particular size or length is associated with other subdivisions; a section might run several pages in print, or just a sentence or two. Some subdivisions within particular titles acquire meaning of their own; for example, it is common for lawyers to refer to a "Chapter 11 bankruptcy" or a "Subchapter S corporation" (often shortened to "S corporation").
According to one legal style manual,[16] a sample citation would be "Privacy Act of 1974, 5 U.S.C. § 552a (2006)", read aloud as "Title five, United States Code, section five fifty-two A" or simply "five USC five fifty-two A."
Ha valakit érdekel, az USA-ban a Kongresszusi Jogi Könyvtár (Law Library of Congress) minden ország jogrendszeréről tárol információt, amely bárki számára hozzáférhető interneten is.
Amikor a szöveg hivatkozik egy rendeletre vagy törvényre MINDIG megnézem vagy a minisztérium honlapján vagy a Magyar Közlönyben megjelent változatát és a következők figyelembevételével fordítom.
1. A minisztériumokban a rendeleteket mindig a miniszterek adják ki, tehát a fordításnál teljesen kiírom a miniszteri funkciót. Tehát nem a minisztérium rendeletéről beszélek, hanem a miniszter rendeletéről, ugyanúgy mint a Magyar Közlöny, és ezt fordítom. Angolban ez lehet decree of the secretary (az USA számára) vagy decree of the minister (bárhová).
2. A minisztérium magyar rövidítését nem hagyom meg, mert vállalom a felelősséget azért, hogy ismerem vagy alaposan utánanéztem a rövidítés vagy betűszó jelentésének.
3. Nem alkotok angol betűszót a magyar mintájára, mert minek adjak még további feladványokat a fordításom felhasználójának.
4. A rendelet nevéhez fűződő dátumot a célnyelvi ország dátumjelölési rendjében adom meg. A válaszomban az USA dátumjelölési rendjét követtem, de ha tudom, hogy a felhasználó olyan országban fogja a fordítást felhasználni, ahol a nap/hónap/év formátum követendő, akkor (19.01) for szerepelni a fordításban.
5. A § jelzést nem használom, hanem kiírom a paragrafus angol változatát, ami section. Ezt használják az USA-ban, az Egyesült Királyságban és még sok más országban. Minden országban van törvényszerkesztési vagy más néven kódifikációs előírás, amely a törvény szerkezetét írja elő. Láss erre példát lentebb dőlt betűvel az USA esetére.
6. Miután már megnéztem az idézett törvény kihirdetett formátumát látom, hogy a zárójelek és félzárójelek mit jelölnek, tehát esetünkben bekezdés (paragraph) és pont (item).
The Code is divided into 51 titles (listed below), which deal with broad, logically organized areas of legislation. Titles may optionally be divided into subtitles, parts, subparts, chapters, and subchapters. All titles have sections (represented by a §), as their basic coherent units, and sections are numbered sequentially across the entire title without regard to the previously-mentioned divisions of titles. Sections are often divided into (from largest to smallest) subsections, paragraphs, subparagraphs, clauses, subclauses, items, and subitems.[15] Congress, by convention, names a particular subdivision of a section according to its largest element. For example, "subsection (c)(3)(B)(iv)" is not a subsection but a clause, namely clause (iv) of subparagraph (B) of paragraph (3) of subsection (c); if the identity of the subsection and paragraph were clear from the context, one would refer to the clause as "subparagraph (B)(iv)".
Not all titles use the same series of subdivisions above the section level, and they may arrange them in different order. For example, in Title 26 (the tax code), the order of subdivision runs:
Title
(Subtitle)
Chapter
(Subchapter)
Part
(Subpart)
Section
(Subsection)
Paragraph
(Subparagraph)
Clause
(Subclause)
In Title 38 (Veteran's Benefits) the order runs Title - Part - Chapter - Subchapter - Section. Put another way, the Title is always the largest division of the Code, and the section the smallest (except for subsections, paragraphs, clauses, etc.), but intermediate levels vary in both number and sequence from Title to Title.
The word "title" in this context is roughly akin to a printed "volume," although many of the larger titles span multiple volumes. Similarly, no particular size or length is associated with other subdivisions; a section might run several pages in print, or just a sentence or two. Some subdivisions within particular titles acquire meaning of their own; for example, it is common for lawyers to refer to a "Chapter 11 bankruptcy" or a "Subchapter S corporation" (often shortened to "S corporation").
According to one legal style manual,[16] a sample citation would be "Privacy Act of 1974, 5 U.S.C. § 552a (2006)", read aloud as "Title five, United States Code, section five fifty-two A" or simply "five USC five fifty-two A."
Ha valakit érdekel, az USA-ban a Kongresszusi Jogi Könyvtár (Law Library of Congress) minden ország jogrendszeréről tárol információt, amely bárki számára hozzáférhető interneten is.
Note from asker:
| Köszönöm a részletes kifejtést. A paragrafus jel használata valóban nem következetes a brit szakirodalomban, bár a lentebb idézett szövegben is előforful éppen. A fent megadott konvenció szerint akkor a "Section" további bekezdése a "paragraph", ha jól értelmezem. |
| Kt. 134.§ (1) bekezdés 21. a) pontja ... ez akkor így hangzana helyesen angolul, hogy "Decree 134. Section(1) paragraph 21 (a) Kt. of Public Education" ? |
| És akkor még ott van az "Article" szó is. Az úgy látom nem szerepel a fenti hierarchia listán. |
Peer comment(s):
| agree |
Andras Mohay (X)
: Tanulságos, bár én a szám-dátum után az "OKM"-et meghagyom: 3 betű, és megkönnyíti a magyar szöveg visszakeresését (hogy angol fordítását megrendeljék az East-West Conceptstől :-))
12 hrs
|
4 KudoZ points awarded for this answer.
-2
49 mins
Zsuzsanna Szabó, MBA
Hungary
Hungary
Native in Hungarian
Works in field
Hungary
Certified translator and interpreter
Native in: Hungarian
Works in: English to Hungarian, Hungarian to English
item m) section (1) of par. 14 of Ministry of National Resources Regulation No 4/2010 of ...
Sajnos a célnyelvi kifejezéshez nem fért ki az egész, ezért itt a teljes változat:
item m) section (1) of paragraph 14 of Ministry of National Resources Regulation No 4/2010 of January 19, 2010
Tapasztalataim szerint az EU-ban ez a kért/elfogadott fordítási forma.
Nem érdemes magyarul bennehagyni a szövegben a rövidítést, mert teljesen érthetetlen lesz a célnyelvi olvasó számára.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium időközben beolvadt a Nemzeti Erőforrás Minisztériumba, ezért helyettesítettem be a rövidítés helyett az új nevet.
item m) section (1) of paragraph 14 of Ministry of National Resources Regulation No 4/2010 of January 19, 2010
Tapasztalataim szerint az EU-ban ez a kért/elfogadott fordítási forma.
Nem érdemes magyarul bennehagyni a szövegben a rövidítést, mert teljesen érthetetlen lesz a célnyelvi olvasó számára.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium időközben beolvadt a Nemzeti Erőforrás Minisztériumba, ezért helyettesítettem be a rövidítés helyett az új nevet.
Peer comment(s):
| disagree |
Andras Mohay (X)
: Ez döbbenetes volt... 1. "paragraph" a világ nyelvein a bekezdés... 2. az "OKM" azonosító szerepű (a jogszabályt nemcsak érteni kell, hanem idézni is) 3. a választás évének januárjában még OKM volt: ezt nem szokás frissíteni...
44 mins
|
| neutral |
Szüdi Gábor
: Mégha frissítenénk is a minisztérium nevét egy jogszabályban, akkor sincs már NEFMI, csak EMMI (Ministry of Human Resources).
5 hrs
|
| disagree |
JANOS SAMU
: Tévels elnevezés, szerkezeti keverés.
9 hrs
|
1 hr
Article 14(1)(m) of MoEaC Decree No. 4/2010. (I. 19.)
Én ezt a verziót szoktam használni, mert rövid.
De Mohay Andrásnak is igaza van. Ha kibontva szeretnéd, akkor én így írnám:
Article 14(1)(m) of OKM (Ministry of Education and Culture) Decree no. 4/2010. (I. 19.)
De Mohay Andrásnak is igaza van. Ha kibontva szeretnéd, akkor én így írnám:
Article 14(1)(m) of OKM (Ministry of Education and Culture) Decree no. 4/2010. (I. 19.)
Peer comment(s):
| neutral |
JANOS SAMU
: Helytelen a MoEaC, mert ez kevert betűszó és a felhasználó nem tud vele semmit sem kezdeni. A dátumnál is helytelen a hónap római számmal való jelölése, mert ez magyar sajátosság.
8 hrs
|
| neutral |
Andras Mohay (X)
: Egyetértek S. Jánossal a "MoEaC" kapcsán, de igazat adok U. Jánosnak abban, hogy a római számot meg kell tartani, hiszen ez (csakúgy mint az év/hó/nap sorrend) itt már nem holmi dátum (ez kit érdekel...), hanem azonosító elem, mint vki neve.
18 hrs
|
+2
44 mins
[vegyes módszer]
Én magyar > görög nyelvpárban az itt látható módszert alkalmazom:
25/2008. (VIII. 8.) OKM rendelet: a nem filmgyártási célú mozgóképszakmai tevékenységek állami támogatásának szabályairól
Decree 25/2008. (VIII. 8.) OKM of the Minister of Education and Culture on the rules of State aid of motion picture acivities other than film production
http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2...
azaz
1. az OKM-et megtartom, de a fenti módon feloldva is adom (némileg redundánsan)
2. az év (hó.nap) sorrendet is megtartom
(nota bene: a rendelet teljes joggal a miniszteré -"... of the Minister"-, nem a minisztériumé [amely a miniszter apparátusa], noha a magyarban az OKM normális esetben az intézmény rövidítése, s nem a kormánytagé)
ezáltal a "25/2008. (VIII. 8.) OKM" adatsor alapján magyarul/angolul is mindig azonosítható lesz az egész,
de 2 ponton eltérek:
1. óvakodom attól, hogy a decretum/decree görög megfelelőjét (διάταγμα) használjam: a decretumot a legtöbb nyelvben az államfő bocsátja ki, nem holmi miniszter
2. óvakodom attól, hogy a pontot sorszámnévjelző elemként használjam, hiszen a legtöbb nyelvben ezt nem jelenti, csak elválasztó elemként használatos. Tehát a "25/2008. (VIII. 8.) OKM" nálam ez lesz
- a "25/2008 (VIII. 8) OKM"
(csak a hónap és nap között hagyom meg, mert ott elválaszt).
A sorszámnév ponttal való mániákus jelölése nyilván a magyar nyelv nem-ieu. jellegével függ össze: a "két könyv" s a "második könyv" csak így különböztethető meg számjel használata esetén: "2 könyv" vs "2. könyv".
Mindez tehát egy kívülálló észrevétele, nem komoly angolosé. Én is kíváncsi vagyok, mások mit alkalmaznak.
--------------------------------------------------
Note added at 2 days2 hrs (2013-12-22 17:19:45 GMT)
--------------------------------------------------
Mielőtt még Evzso kollégánk valóra váltja az ígéretét, s töröl, idemásolom szavait:
Avagy, hogyan is kellene nekunk magyaroknak kioktatas nelkul, okosan, lenyeglatoan es szernyen tanitani. Ha jol emlekszem, Andras is kihagyott valamit az elso kerdesre adott valaszaban, amit valaki csendben potolt. (Ezt a posztomat torlom majd mivel, nem igazan idetartozik.) Koszonom a korabbi segito valaszokat.
Továbbra is fenntartom, hogy a magyar helyesírás ismerete elengedhetetlen.
S hogy mit hagytam ki, amit másnak kellett pótolni, azt nem tudom.
25/2008. (VIII. 8.) OKM rendelet: a nem filmgyártási célú mozgóképszakmai tevékenységek állami támogatásának szabályairól
Decree 25/2008. (VIII. 8.) OKM of the Minister of Education and Culture on the rules of State aid of motion picture acivities other than film production
http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2...
azaz
1. az OKM-et megtartom, de a fenti módon feloldva is adom (némileg redundánsan)
2. az év (hó.nap) sorrendet is megtartom
(nota bene: a rendelet teljes joggal a miniszteré -"... of the Minister"-, nem a minisztériumé [amely a miniszter apparátusa], noha a magyarban az OKM normális esetben az intézmény rövidítése, s nem a kormánytagé)
ezáltal a "25/2008. (VIII. 8.) OKM" adatsor alapján magyarul/angolul is mindig azonosítható lesz az egész,
de 2 ponton eltérek:
1. óvakodom attól, hogy a decretum/decree görög megfelelőjét (διάταγμα) használjam: a decretumot a legtöbb nyelvben az államfő bocsátja ki, nem holmi miniszter
2. óvakodom attól, hogy a pontot sorszámnévjelző elemként használjam, hiszen a legtöbb nyelvben ezt nem jelenti, csak elválasztó elemként használatos. Tehát a "25/2008. (VIII. 8.) OKM" nálam ez lesz
- a "25/2008 (VIII. 8) OKM"
(csak a hónap és nap között hagyom meg, mert ott elválaszt).
A sorszámnév ponttal való mániákus jelölése nyilván a magyar nyelv nem-ieu. jellegével függ össze: a "két könyv" s a "második könyv" csak így különböztethető meg számjel használata esetén: "2 könyv" vs "2. könyv".
Mindez tehát egy kívülálló észrevétele, nem komoly angolosé. Én is kíváncsi vagyok, mások mit alkalmaznak.
--------------------------------------------------
Note added at 2 days2 hrs (2013-12-22 17:19:45 GMT)
--------------------------------------------------
Mielőtt még Evzso kollégánk valóra váltja az ígéretét, s töröl, idemásolom szavait:
Avagy, hogyan is kellene nekunk magyaroknak kioktatas nelkul, okosan, lenyeglatoan es szernyen tanitani. Ha jol emlekszem, Andras is kihagyott valamit az elso kerdesre adott valaszaban, amit valaki csendben potolt. (Ezt a posztomat torlom majd mivel, nem igazan idetartozik.) Koszonom a korabbi segito valaszokat.
Továbbra is fenntartom, hogy a magyar helyesírás ismerete elengedhetetlen.
S hogy mit hagytam ki, amit másnak kellett pótolni, azt nem tudom.
Note from asker:
| Köszönöm. A belinkelt hivatkozás is jóvhagyni látszik a redundanciát, ami jelen esetben megkönnyíti a szövegértést. (A pont nekem is gondot jelentett.) |
| Mi lehet a használatbeli különbség a Decree és Act között? A brit (skót) jogi szövegekben inkább Act-al találkozok. |
Peer comment(s):
| agree |
Edit Felföldi
: Én is ezt a gyakorlatot ismerem, a paragrafus és a pont pedig kibontatlanul kerül a rendelet elé: Article 14(1)(m) of Decree...
2 hrs
|
|
Valóban, köszönöm
|
|
| agree |
Ildiko Santana
: Minden ponton egyetértünk, és szerintem is fontos ezekre a részletekre odafigyelni. Angolosként is meghagyom az OKM betűszót, a számok sorrendjét is (a pontokat törölve), és a miniszteri rendeletet valóban a miniszter jegyzi (Ministerial Decree)
3 hrs
|
|
Igen, az idézhetőség / adatvisszanyerés is igen fontos. Köszönöm
|
Discussion
Az Igazságügyi Minisztérium „ÚTMUTATÓ az európai uniós joganyag magyar nyelvre történő fordításához, nyelvi és szakmai és jogi lektorálásához” c. kiadványa szerint egy uniós irányelv esetében ezek így néznek ki magyarul:
[1]
címként: „A Bizottság …/…/… irányelve (1958. január 1.) a(z) …-ról”
[2]
címként folyó szövegben: „A Bizottság 1958. január 1-jei …/…/… irányelve a(z) …-ról”
[3]
hivatkozásként: „a(z) …-ról szóló, 1958. január 1-jei …/…/… bizottsági irányelv”."
A [2] és [3] példán pedig a „megszemélyesítést” is jól látjuk: „…of the Minister…”, „…of the President…”.
[1]
161/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény végrehajtásáról = Government Decree No. 161/1995 (XII.26.) ***Korm.*** on the Execution of Act XCV of 1995 on Foreign Exchange
[2]
25/1991. (X. 16.) PM rendelet az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról = Decree No. 25/1991 (X. 16.) ***PM*** of the Minister of Finance on …
[3]
15/1995. (PK.18) MNB a külföldi pénznemben, arannyal és külföldiekkel forintban végzett pénzintézeti tevékenységről = Decree No. 15/1995 (PK.18.) ***MNB*** of the President of the National Bank of Hungary on …
http://www.jogiangolfordito.hu/hu/glosszariumok/91-torveny-m...
2) Janos Samu a nagyobb egysegtol haladt a kisebb fele, de Felfoldi Edit p. a kisebb egyseget tette a nagyobb ele. Andras Mohay nem adott egy esetben sem teljes adatsort. Bar az altala belinkelt EU-s anyagban keresheto.
3) A magyar konvenvcio a nagyobb egysegtol a kisebb fele haladas. Az angol forditott. Az atlathatosag, visszakereshetoseg szempontjabol szvsz. erdemesebb a nagyobb egysegtol a kisebb fele haladas sorrendjet megtartani, kulonosen, amikor egy Korm. rendelet vagy Torveny alatt tobb "§" , tobb bekezdeset es alpontjat is megjelolik.
Ezt kell beadni: http://net.jogtar.hu/
és jobbra betűrendben megtaláljuk a rövidítéseket, ill. rákattintással eljutunk magához a jogszabályhoz.
2) A nagyobb egységtől haladunk a kisebb felé (cikk/szakasz > bekezdés > pont). A magyarban ehhez használható a birtokos szerkezet, más nyelvekben (ahol fordított a szintaktikai sorrend) nem. Mintát korábban közölt Untener János, Felföldi Edit (hozzászólás nálam) és Samu János.
"GlosszáriA" nincs a magyarban, csak "glosszáriUM". És itt inkább rövidítésjegyzékről van szó.
Ha további kérdéseid vannak, tedd fel új kérdésekként. Eza kérdés már lezárva. Ez az igazságos.
"A Gyvt. 72. § (1) bekezdése szerint..." Ez igy jo lenne, hogy "According to par. (1), Section 72, of Law XXXI./1997. (Gyvt.) "
Ha nem lenne Google, honnan lehetne kitalalni mi a "Gyer." pontosan? (A forrasszoveg szerzoje nem elerheto kozvetlenul.)
A paragrafust el kell felejteni, már írtam erről.
"Ugyanezen paragrafus b) pontja értelmében..": lehet elírás ("ugyanezen bekezdés" h.), nem ismerem a szöveget. Ügyvédek, szervezetek szövegei hemzsegnek a figyelmetlenségtől.
A datum romai szammal irott formajanak megtartasaval en is egyetertek.
Sot, a paragrafus jel megtartasaval is kacerkodok, hiszen az is lehet azonositasi jel.
Eppen most ertem egy olyan reszhez ahol, a "§" es "paragrafus" hasznalata ugyanazon a szakaszon belul utkozik. Ha jol gondolom.
Ime: "A Gyer. 37. § (3) bekezdés a) pontja értelmében.." majd ket sorral lentebb: "Ugyanezen paragrafus b) pontja értelmében.."
A masodik idezetben a "paragrafus" nyilvanvaloan az elso idezet "bekezdes"-re utal es nem a "§"-al jelolt torvenycikkelyre ill. angolul "Article"-re.
A "Gyer.", "Gyvt.", "Csjt." esetében tehát a FELOLDÁS javasolt (tömör formában), míg az "OKM", "Korm." esetében az ÁTEMELÉS a célnyelvi szövegbe, fordítás nélkül.
Nem értem. Hogyan lehet angolul (!) megadni azt, hogy "Gyer."???
Másrészt szó sincs hiányzó adatról". A "Gyer." ezt az egészet jelenti / képviseli: "149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról".
A "Gyer." helyett tömören ezt lehet írni: "149/1997 (IX. 10) Korm.", a hónapnévnél római számmal, s a "Korm." bennhagyásával. Híven ahhoz, amit az "OKM" kapcsán eredetileg javasoltam: megtartani, de eredetiben.
S. Jánosnak ezen eljárása: "2. A minisztérium magyar rövidítését nem hagyom meg, mert vállalom a felelősséget azért, hogy ismerem vagy alaposan utánanéztem a rövidítés vagy betűszó jelentésének." némiképp szembemegy a Magyarország integrációs rendszereiben (EU stb.) alkalmazott gyakorlattal, nem követendő: a magyaros dátumformátum és a magyar rövidítés (itt "Korm.", amott "OKM") külföldieknek is megkönnyíti a magyar jogszabály visszakeres(tet)ését, ami fontos szempont.
Az EU és számos nemzetközi szervezet fordításaiban ezért ezek -mint a szám és dátum kiegészítői- megtartandók. Eredeti hozzászólásomban adtam is rá EU-s példát.
"149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet
a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény ***(a továbbiakban: Gyvt.)*** 162. §-a (1) bekezdésének a), b), d), e) és f) pontjában, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 7. §-ának (1) bekezdésében, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvényt ***(a továbbiakban: Csjt.)*** módosító 1986. évi IV. törvény 39. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:..."
A fentiekben 2 másik jogszabály (Gyvt., Csjt.) szerepel így, de maga a "Gyer." -magában a "Gyer."-nen- nem.
Ebben viszont sehol nem emliti a "Gyer." roviditest/ v. azt, hogy "a tovabbiakban Gyer."
A törvényeknél, ill. rendeleteknél alkalmazott, a "Btk."-ra s társaira emlékeztető betűrövidítés (szerkezete: "...t", ill. "...r") gondosan szerkesztett szövegekben úgy jelenik meg, hogy először kiírják év- és sorszámmal a jogszabály címét, majd közvetlenül utána a (szerződésekből ismert) "a továbbiakban" fordulattal megadják a betűrövidítést.
Ha tehát a "Gyer."-re (amely ...r végű, tehát alighanem rendelet) akarok rákeresni, a fentihez hasonló kontextust kell generálnom, s előtte lesz a keresett információ: idézőjelet nyitok, beírom, hogy "továbbiakban: Gyer." (utána bezárom az idézőjelet), s jönnek az adatok csőstül. A legtöbbnél persze csak a "Kormányrendelet" szó látszik, de vagy kinyitom valamelyiket, vagy továbblapozok. Nálam a 2. oldalon bejön a teljes cím:
A Gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10) Korm. rendelet (továbbiakban Gyer.)
Itt van.
149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról (Gyer).
Azt hiszem, hogy a keresési módszereink eltérőek.
Hiába jó a szakács, ha az étteremben koszos az abrosz.
Az idézett részt beadod a Google keresőjébe (lehetőleg idézőjelekkel, de anélkül is megy), és íme a törvény:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0300080.TV
Jó gyakorlást!
"a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.)" irja, na de a forras szovegben mincsen utalas arra, hogy melyik evi? Es honnan jon a romai szam? (Egyebkent a forrasszovegben meg egy tucat kulonfele mas utalas torvenyekre amirol fogalmam sincs , minek a roviditese. Rengeteg munkaba kerul oket a weben visszakeresgetni.)
Kedves EVZSO, eddig egy miniszteri rendeletről volt szó, s arról, hogy melyikünk hogyan kezeli az "OKM"-et.
Nem lenne szabad ide keverni a "Kt." fordítói kezelését egy törvénynél, mint ez:
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.)
Számos nyelvben csak a "Btk.", "Ptk.", "Be.", "Pp." ilyen módon való rövidítése dívik, és egyéb törvényeknél sem magyarul meghagyva, sem -nem közismert- rövidítésként nem célszerű a "Kt." alkalmazása (legfeljebb, ha az első helyen feloldva közlik, s a "továbbiakban: Kt." megoldást alkalmazzák).
Ilyenkor a sorszám/év megoldást lehet alkalmazni vagy "... Code"-ot (Education Code etc.).
A legismertebb ciprusi törvény a társasági törvény, amely a megfelelő 1948-as brit törvényen alapul:
http://en.wikipedia.org/wiki/Companies_Act_1948
Az ismertség oka az offshore cégekben keresendő (görögül "hyperaktios", azaz "parton túli" -majdnem: "Óperenciás tengeren is túli"- cégek).
A CY tv. neve: Companies Law, Cap. 113, amelyet mindenki félreért: a "Cap." nem a tv. fejezete, hanem maga a tv. mint törvénycikk (tc.):
http://www.proz.com/kudoz/greek_to_english/business_commerce...
http://www.proz.com/kudoz/english_to_french/finance_general/...
http://www.proz.com/kudoz/english_to_czech/law_general/41006...
http://www.proz.com/kudoz/english_to_polish/law_general/1606...
http://www.proz.com/kudoz/english_to_russian/bus_financial/5...
http://www.proz.com/kudoz/english_to_bulgarian/law_general/3...
A további kérdés "Kt. 30.§ (2) bekezdés és 121.§ (1) 14. pontjában ..." = as per Act on Public education, section 30, par. (2) and section 121, par. (1), item 14. Ebben az esetben el lehet hagyni a -ban fordítását, mert az as per jobban kifejezi ezt az adott szerkezetben.
Ez utóbbit EU-magyar nyelven "cikk"-nek nevezik "paragrafus" helyett, de sokan a hazai gyakorlatban "szakasz"-t használnak.
A "cikk" érdekessége, hogy ez is kettős értelmű: nemcsak a törvényszakaszt jelenti, hanem a törvénycikket is (tc.), amely viszont maga a teljes törvény mint az adott évi törvénytár része (vö. "becikkelyez").
Ezzel kapcsolatban egy angolosokat is érintő görög (ciprusi) érdekességről a következő hozzászólásban.
"Kt. 30.§ (2) bekezdés és 121.§ (1) 14. pontjában ..."
szoveget amit fent megadtam. (A forditotol vegul is nem varhato el hogy rakeressen az eredeti rendeletekre.)
Válasz: Nem, mert ez nem rendelet, hanem törvény, tehát ha a törvényt szám nélkül adták meg, akkor Act on Public Education, de ha ez volt, hogy a közoktatásról szóló LXXIX. sz. törvény, akkor Act 73 on Public Education és a továbbiakban, section 134, par. 1, item 21a), noha én megnéztem ezt a törvényt és az csak 133 paragrafusból áll. Ezenkívül a pontot általában így jelzik Magyarországon, hogy 21a) pont, vagy ha a 21. ponton belül voltak még betűvel jelölt alpontok is, akkor item 21, subitem a). Itt vagy elírás történt, vagy kamu.
Title = cím ha egy title fordul elő a törvényben és kötet, ha több title
(Subtitle) = alcím
Chapter = fejezet vagy leíró módban törvényfejezet
(Subchapter) = alfejezet
Part = rész
(Subpart) = alrész (még nem fordult elő nálam)
Section = paragrafus
(Subsection) = alparagrafus
Paragraph = bekezdés
(Subparagraph) = albekezdés
Clause = cikkely
(Subclause) = alcikkely
Item = pont
(Subitem) = alpont
Az Article szóval mint törvényrésszel még csak angolra történő fordításban találkoztam, ami nem zárja ki esetleges előfordulását valamely ország valamelyik törvényében.
Mindenekelőtt tisztázni kell, hogy milyen angol: en-UK? en-US? nemzetközi? ha igen, en-EU (ami leginkább en-UK) vagy egyéb (ami leginkább en-US)?
Ha -lustaságból- megnézzük a Wikit (óvakodni kell tőle), azt látjuk, hogy a "ministerial act" = miniszteri utasítás:
http://en.wikipedia.org/wiki/Ministerial_act
A Wikiben van "ministerial decree" is, de erről kiderül, hogy flamandul "miniszteri HATÁROZAT" a neve (akárcsak újgörögül), viszont brit angolsággal legújabban ez "ministerial ORDER".
http://en.wikipedia.org/wiki/Ministerial_decree
http://en.wikipedia.org/wiki/Ministerial_order