Lavander Feb 6, 2010:

Thanks :) A vita már rég nem mások tudásvágyáról szólt, éppen ezért kezdeményeztem többször is annak lezárását. Ahhoz, hogy egy vita hosszadalmasra sikeredjen, minimum ketten kellenek :)
Szó sincs képességek megkérdőjelezéséről. Az egyet nem értést / eltérő értelmezést sokszor inkább az eltérő motivációk generálják, nem az intelligencia vagy a képességek különbözősége.
A vita is tükör. A tükör bárkinek hasznára válhat, függetlenül attól, hogyan áll hozzá másokhoz. A legjobb tükör mindig a másik ember. Akár belenézünk, akár nem. Sokat lehet belőle tanulni. Én szeretek tükrökbe nézni :)

Mindenkinek köszönöm a figyelmet és az építő eszmecseréket, Phaedrananak pedig köszönöm a türelmet :)

JANOS SAMU Feb 5, 2010:

Zárás Mivel a vita ezen a szinten már nem szolgálja a Kudoz-tábor tudásvágyának kielégítését, szeretett angol tanárom szavaival fejezem be hozzászólásaimat ehhez a témához "Mielőtt kétségbe vonnád a másik értelmi képességét és intelligenciáját, nézz a tükörbe." Köszönöm figyelmeteket!

phaedrana (asker) Feb 5, 2010:

am amazed again how far we as human beings can take something where our opinions differ. in some ways this inclination was what tore the world apart through religion. let's not make linguistics or translation into a religious sentiment i have high respect for all of you and am so grateful for all your contributions. we come from different backgrounds and experience just as any one word could be interpreted in a number of different ways based on context and as any one of us could be misinterpreted as a human being based on a professional argument. yet this is a beautiful world. regardless. and we are all here to be present to one another based on the simple fact of being human. thank you ALL again. may peace prevail.

Lavander Feb 5, 2010:

Kedves János! Volt egy másik tagmondat is: "El kell fogadnod, hogy ha mindent az átlag amerikaiakra alapozva fordítanánk le, akkor némelyik anyag elég durván nézne ki." (Alárendelő összetétel, az "elfogadni" a "durván nézne ki" részre vonatkozik.) Ez pont az ellenkezőjét jelenti annak, amit te leszűrtél. Azt jelenti, hogy én itt NEM alapoznék az amerikaiak köznyelvi szokásaira, mert néha túlegyszerűsítve fogalmaznak. (Így lehet félreértelmezni és netán félrefordítani egy mondatot. Egy mondat MINDIG egészében kezelendő!)
Creativity javaslata hasonló az enyémhez, ő is írta az "exempt from duties" verziót, az pedig azonos az én "exempt from duties" verziómmal.
Ügyfél: többnyire azért fordíttat, mert maga sincs tisztában a célnyelvi megfelelőkkel. Az iratot felhasználni elsősorban a hatóságok fogják, ezért fontos, hogy pontos fordítás legyen.
Kombinálás: A kint élés és a tanulás együtt hatékony igazán.
Rigó: Azt jeleztem, hogy célnyelvi környezetben vizsgáztam először (Cambridge CPE, Anglia). Ez nem jobb/rosszabb a Rigónál, annyiban más, hogy jól ismerem egy célország szokásait. Rigós vizsgám is van egyébként (szakmai).
Elbeszélés: Alapvető értelmezési problémáid vannak. Ennyi.

Ildiko Santana Feb 5, 2010:

done deal Dear colleagues, only one more day to go... The asker has long abandoned this question, and this place is designed for submitting *helpful answers to assist askers*. I believe we have all done everything we could (hence her choice of answer and her decision not to award anyone particular with points but leave that up to the community.
Peace.

JANOS SAMU Feb 4, 2010:

Rossz idézések Azt írod nem vetetted fel elfogadandó opcióként? Pedig a következőt a te hozzászólásodból idézem: "De el kell fogadnod, hogy ha mindent az átlag amerikaiakra alapozva fordítanánk le, ..." Te írtad, hogy el kell fogadnom. Még egy téves állítás. Nem a te válaszodra adtam, hogy "megértik, de ritkán használják", hanem Creativityére. Az anyakönyvi kivonatot nem mi állítjuk ki, hanem mi fordítjuk, és függetlenül attól, hogy ki a végfelhasználó, az ügyfél, aki kéri a fordítást, hogy majd ügyintézésre beadja a hatóságoknak, legtöbb esetben elolvassa a fordítást, s megnézi, hogy helyesen fordították-e, ha ért a célnyelven és ha tud olvasni. Igaz; vannak olyanok akik 10 vagy több éve kint élők is, akik gyatrán beszélnek angolul. Írod: "kombinálni kell". Kinek és mit? Rigó utca. Figyeltem, azt írtad, hogy "Én sem a rigóban vizsgáztam..." Mi köze ennek az általad választott megoldáshoz? Ezért írtam, hogy nem mérvadó. A kijelentésedből két következtetést lehet levonni: 1. tudásodat magasabbra értékeled a Rigó utcában vizsgázottakénál. 2. sejteted, hogy valahol vizsgáztál, de másokhoz hasonlóan, nem a Rigó utcában. Mire kellett volna itt még figyelni? Mit jelent ez: "elbeszélsz mellettem"?

Lavander Feb 4, 2010:

Nem tértem el. Nekem úgy tűnik, itt számodra már nem javaslatról van szó, hanem a saját büszkeségedről. Erre céloztam.
Amerikaiakra alapozás: Na, itt már tényleg nem értem, miről beszélsz. Én nem vetettem fel ezt elfogadandó opcióként, te vetetted fel. Én neutral megjegyzéssel láttam el. Te mondad az én verziómról, hogy megértik, de ritkán használják. Megértik, ezt Te mondtad ki, és nem én. Utána meg, ellentmondva önmagadnak, oldalakon át hajtogatod, hogy félreértést okozna. Nem, nem okozna, legfeljebb nem ez a köznyelvi változat. De ettől még működik.
Anyakönyvi kivonatot többnyire a közigazgatás használ, ügyekhez. Az állampolgár max. kikéri és magával hurcolja, nem sokat olvasgatja. Kétlem, hogy az átlag polgárnak kéne őket fogalmazni. Ennyi erővel az összes jogszabályt is nekik kéne...
Angol környezet: Találkoztam kint több 10 éve kint élőkkel, akik gyatrán beszéltek angolul. Kell mellé a tanulás is. Kombinálni kell.
Rigó u: Figyeltél? Épp erre céloztam, hogy számomra nem mérvadó a rigó, nem vagyok híve a beteges szószerinti, magyaros fordításnak sem. Én is figyelembe veszem a célnyelvi környezetet.
Úgy tűnik, totálisan elbeszélsz mellettem. Így én ezt a vitát lezárnám.

JANOS SAMU Feb 4, 2010:

A vitatéma: én nem fogadom el Lavander javaslatát Azt hiszem, hogy eltértél a jelenlegi témától. Elfogadom, és nem is javasoltam, hogy mindent vagy bármit is az átlagamerikaira alapozva fordítsunk. Te vetetted fel mint elfogadandó opciót. Különben is nagyon ritkán használom a "minden", "mindig", "semmi" és "soha" kifejezéseket. Viszont van amit az átlagpolgárnak és van amit magas képzettségű embereknek fordítunk. Tapasztalatom szerint az anyakönyvi kivonatok fordítását az átlagpolgárhoz ajánlatos "méretezni", mivel legtöbbször nekik is közük van a lefordított okirathoz és ők is tudni akarják, hogy mi van az eredetiben. Te azt állítod, hogy az én változatom okozhat félreértéseket, én pedig azt, hogy a te változatod. És, tudod, mindkettő igaz. De ez gyakorlatilag legtöbb dologra érvényes. A félreértések oka lehet az olvasó intelligenciája is, meg több, egyéb körülmény. Ha valaki angol környezetben élt valamikor, valamennyi ideig, megint más felkészültséget ad, mint aki folyamatosan ott él évtizedekig. A Rigó utca sem mérvadó. Láttam már kiváló fordításokat olyanoktól, akik semmilyen nyelvi vizsgát nem tették, és láttam gyatra fordításokat háromdiplomásoktól is. Ez viszont csak azt igazolja, hogy tévedni emberi dolog.

Lavander Feb 4, 2010:

Nem várom el, hogy egyetérts. Úgysem tudlak meggyőzni. Nem muszáj egyetértened. De el kell fogadnod, hogy ha mindent az átlag amerikaiakra alapozva fordítanánk le, akkor némelyik anyag elég durván nézne ki... Teljesen más a magyar és az amerikai rendszer, és az átváltási műveletek során amennyire csak lehet, hűnek kell maradni a forrásnyelvi mondandóhoz is. Legalábbis közigazgatási és jogi témáknál.
Azt mondod, megértik, de ritkán használják. Megértik, és ez a lényeg. Akkor miért ne maradhatnánk meg egy olyan verziónál, ami visszadja a magyar közigazgatás komplexitását is, és az amerikaiak is megértik? Miért kell feltétlenül leegyszerűsíteni olyan verzióra, ami már okozhat tévedéseket?
Műfordításban lehet költeni, itt nem, akármilyen macerás is.
Én is éltem angol környezetben. Én sem a rigóban vizsgáztam...

JANOS SAMU Feb 4, 2010:

Ki mit gondol? Folytassam? Írjam azt, hogy te azt gondolod, hogy én azt gondolom? Én tudom, hogy mit gondolok és ha helyénvalónak látom, leírom. Én azt írtam, hogy SENKIT sem minősítettem.
A szótárakon kívül van még valós élet is és ismerem az átlagműveltségű amerikai gondolatmenetét. Tekintettel arra, hogy amikor angolul olvasok vagy beszélek, akkor angolul is gondolkodom, meg 37 éve angol nyelvű környzetben élek, ilyen és hasonló okiratokkal szinte naponta találkozom, és ez segít hozzá, hogy fel tudjam mérni egy-egy angol kifejezés más nyelvet nem beszélő, angolul beszélők általi általános értelmezését. Ezért nem értek egyet az értelmezéseddel.

Lavander Feb 4, 2010:

1. Azt mondod, a cáfolatom nem állta meg a helyét. Ezt Te így gondolod. De ez még nem jelenti azt, hogy mások is így gondolják, sőt... (lásd a kommenteket). A forrásaim is kellőképpen megbízhatóak. Tehát itt máris minősítesz.

2. Azt mondod, az "exempt from duties" kifejezést elsődlegesen vámmentességre használják. Ezt megint csak Te gondolod így. Ugyanis a szótárak ezt nem igazán igazolják. Én úgy gondolom, hogy gyűjtőfogalomként általában használatos a különféle illetékek alóli mentességekre (ezért duties és nem duty) - a "non dutiable" esetében szintén ez a helyzet. Azon belül van pl. az eljárási illetékmentesség, a vémmentesség, stb.., amelyet lehet konkretizálni, de nem muszáj. Ugyanis egy anyakönyvi kivonatnál elég nyilvánvaló, hogy nem vámmentességról van szó, pont azért, mert semmi köze a vámhoz. Azt viszont egyértelműen jelezni kell, hogy a mentesség az ILLETÉKEK-re vonatkozik és nem más díjakra. Ugyanis a fordítás felhasználója nem biztos, hogy eleve tisztában van ezzel.
Ezért én az "exempt from (stamp) duties" verzióra szavaznék.
Ezt egy külön válaszban tüntetem fel, az egyértelműség kedvéért.
Ez részemről szakmai vita. Bízom benne, hogy részedről is.

JANOS SAMU Feb 4, 2010:

Nem hatalmi harc 1. Igaz. Ezt csak én kértem, mivel a cáfolatod nem állta meg a helyét.
2. Én azért utasítottam el a te verziódat, mert az általad adott két verziónak elsődlegesen más jelentése van és vámmentességet jelent. Ezt igazoltam két forrással. Ha az illetékmentes szót tartalmazó irat fordítása az általad alkalmazott variációk egyikét tartalmazza és azt csak angolul gondolkozó személy olvassa, akiben tudatos, hogy az "exempt from duties" vagy különösen a "non dutiable" vámmentességet jelent, megzavarja, hogy mi köze ennek az okiratnak a vámhoz. Mi fordítók, meg azok akit sokat dolgoztak fordításokkal, rájövünk, hogy mit akartál mondani, de a fordítás nem kollégáknak készül.
3. Egyáltalán nem állítom, hogy csak az én megoldásom helyes, mert több helyes és félreérthetetlen megoldás van. Pl. Exempt from stamp duty vagy No impost is applicable vagy Free from stamp duty. A szótári változat, ahol zárójelbe tették a (stamp) szót, az is jó, mert ezzel jelezték, hogy különböztesse meg az olvasó a vámtól. És végezetül, én maradtam a témánál, nem minősítettem senkit sem pozitív, sem negatív szavakkal. És ezután sem fogok. Legyen ez csak szakmai vita.

phaedrana (asker) Feb 3, 2010:

i would like to hereby thank ALL contributors to this discussion, it has been quite fascinating to read the contributions, this is where translation really gets intriguing..... how to navigate in the gap in-between creating a bridge between two languages and cultures, mindsets, systems &their procedures... it iS such a fine balance and i so appreciate you all contributing to this equilibrium. thank yOu for your time &energy. i had no idea it would turn into such a tricky question however at least it is something to remember. the country was USA. wishing you ALL the best - phaedrana xx

Lavander Feb 3, 2010:

Na ugye. Ez már a hatalmi harc stádium.. Tudtam én, hogy sose adod fel.. :)
1. A KudoZ-on sehol nem kötötték ki, hogy a válaszokat forrásokkal kell cáfolni. Alátámasztásra viszont kérnek forrásokat, akár kettőt is.
Cáfolatnak legyen elég a logikai érvelésem (és másoké).
2. Én nem utasítottam el a verziódat, amint látod, nem nyomtam rá disagree-t, hanem neutral megjegyzést tettem.
Nem mondtam, hogy teljesen rossz, csak azt, hogy nem elég pontos.
Ellenben, Te helyből disagree-vel indítottál és elutasítóan állsz hozzá a verziómhoz, annak ellenére, hogy 3 másik személy is hasonló megoldást javasolt. Ezt nem tartom korrektnek. Ennyi ember nem lehet hülye és ennyi embernek nem lehet rossz szótára, nem gondolod? De ha úgy gondolod, csak a Te megoldásod lehet helyes, akkor megtartalak ebben a hitedben. Én nem veszítek vele semmit.

JANOS SAMU Feb 3, 2010:

Mi a mérvadó? Azt kértem, hogy azt a forrást add meg, amely kizárja az általam használt változatot, nem azt, amely az általad használtat alátámasztja. Én két forrást megadtam, amelyekben a te változatod vámmentesként szerepel és illetékmentest nem adott rá. Részben ezért nem tartottam elfogadhatónak, másrészt azért, mert bírósági tárgyalások során sokszor találkoztam az általam használt kifejezéssel és egyetlen egyszer sem az általad használtakkal illetékmentes értelemben.
Valóban senki sem mondta, hogy az USA célország, viszont ha az ottani hatóságok által elfogadható az általam javasolt változat, és a kérdező nem jelezte, hogy melyik lesz a célország, akkor nincs alapja az elutasításnak.
Tévedés. A magyar törvények és a magyar eljárásjog nem határozzák meg, hogy egy magyar kifejezésre angolul, spanyolul, kinyarvandául vagy burmaiul mit kell használni. Sőt a fordítások tartalmi részét nem is szabályozzák, legfeljebb bizonyos fordítások formai részét.

Lavander Feb 3, 2010:

Igen, vannak pontatlan szótárak, nemrég épp a bankszótárról hallottam ezt több kifejezés kapcsán is, itt.
És vannak nagy múltú fordítók a szakmában, akik ennek ellenére is hibáznak, pontosan az elbizakodottság miatt (itt most nem Rád gondolok). Ezért a szakmai múltra már nem mindig lehet alapozni, a lelkiismeretességre sokkal inkább.
Úgy gondolom, az alább megadott források kellőképpen alátámasztják az álláspontomat.
A többi már csak hatalmi harc lenne. Maradjunk annyiban, hogy a meddő vitát nem folytatnám.
Mindenki döntse el maga, hogy melyik megoldást támogatja.

Lavander Feb 3, 2010:

A szótárak, amelyek az illetékmentességre egyértelműen az exempt from duties / duty exempt / non dutiable kifejezéseket használják (mindkét irányban):
- KJK Kerszöv Jogi szótár
- Mentor Jogi szótárak
- Longman Akadémiai a-m m-a business szótár
Sőt:
- Az Országh szótár az "illetékmentes" szóra "free of (stamp) duty" (itt máris utal az illetékbélygre is) / duty free" kifejezést ír.
- A Grimm gazdasági szótár a "duty free" kifejezésre "illetékmentes"-t ír, és nem "vámmentes"-t (ugyanis a külkereskedelemben is vannak más díjak is a vám mellett, pl. illetékek is).
Ha mindez nem elég, maga az ügyfélkepu is az "exempt from duty (duties)" kifejezést használja az eljárási illeték-mentességre:
http://www.magyarorszag.hu/english/keyevents/a_kozig/a_fogla...

Nem a szakfordításra értem, hogy ez a szakmám (bár az is az), hanem pl. a (kül)kereskedelemre, vámra.
Az, hogy a rendeltetési ország mit használ, nem mérvadó, mert az adott kivonat a forrásország joga szerint készült és a kiállító ország joga a mérvadó, tehát bár érthetően, de ahhoz hűen kell fordítani. Márészt, senki nem mondta, hogy az USA a célország. Lehet, csak ott fordítják épp.

JANOS SAMU Feb 3, 2010:

Az egyet nem értés teljes 1. Amerikai gondolkodással nem bővítettem. És mit mond a jog? És melyik ország joga mondja ki, hogy nem használhatom az egyik rendeltetési országban jogilag használt kifejezést? A felhasználási országé. Az általad megadott hivatkozás egy szót sem ír az illetékmentésségről, csak az illetékkivetésről. A kérdés "illetékmentes" volt.
2. Igen megvizsgáltam, pont olyan mélységig, mint ahogy te megvizsgáltad, hogy melyik angol hivatalos nyelvű országban nem használhatják az angol "[issued] free of charge" kifejezést az illetékmentesen kiállított iratokra. A szeretet és szerelem különbségére éppen rossz példát hoztál fel, mert azt akartam szemléltetni, hogy az szeretet és szerelem szót egyaránt "love"-val fordítjuk angolra, mint ahogy a díjmentes és illetékmentes kifejezéseket egyaránt free of charge-dzsal.
3. Az angol munkanyelvű hivatalt nem érdekli, hogy magyarul illetékmentes volt vagy díjmentes volt. A free of charge elegendő neki. Ő mind a kettőre érti.

Lavander Feb 3, 2010:

1. De igen, bővítetted. Szokásokra nem alapozhatunk, csak jogra. Az anyakönyvi utasítás tartalmát nem ismerem, de az alább hivatkozott 1990. évi XCIII. törvény elég egyértelműen kimondja, hogy nem csak illeték vethető ki ["az alapeljárás tételes illetéke 5000 forint (amennyiben jogszabály az adott eljárásra igazgatási szolgáltatási díjat nem állapít meg)"]"
2. Bizonyára megvizsgáltad a Föld összes országát, hogy hol használják még az illetékmentes szót..
OK. Tegyük fel, hogy itt magyar kivonatról van szó (bár ez nincs kimondva). Éppen ezért, jelentősége van annak, hogy illeték, vagy más díj. Mert lehet rá más díj is, ha épp egy jogszabály azt kiköti.
Szerintem a "díjmentes" nem = "illetékmentes" mint ahogy a szeretet sem feltétlenül = a szerelemmel. A testvérembe pl. nem szerelmes vagyok, hanem szeretem. Na ugye hogy mekkora különbség?
3. A közigazgatás keményen jogi környezet, akár tetszik, akár nem. Ezért nem mindennapos kifejezésekkel, hanem jogi terminusokkal dolgozik. Illetékbélyeg: a magyar tudja mi az, de a fordítást nem magyaroknak készítik. Hanem pl. egy angol munkanyelű hivatalnak, hogy az is megértse. És ők nem fogják tudni a különbséget, mert ők NEM magyarok

JANOS SAMU Feb 3, 2010:

Tévedés 1. A szolga nem rabszolga. Nem bővítettem, nem szűkítettem a jelentés tartalmát. Olvasd el az anyakönyvi utasítást. A szakfordítói vizsgák kérdéseit én írtam négy éven keresztül. Nem buktatnak érte.
2. Hogyne tudnánk, hogy melyik országban állítják ki a kivonatot. Magyarországon. Melyik másik országban használják ezt a magyar szót anyakönyvi kivonatokon, hogy "illetékmentes"? A free of charge azt is jelenti, hogy díjmentes és azt is, hogy illetékmentes. Ugyanúgy mint a love azt is jelenti, hogy szeretet és azt is hogy szerelem.
3. Az illetékmentes szó mindennapos kifejezés még akkor is, ha jogi környezetben is használják. A Magyarországon élő magyarok 99%-a tudja, hogy mi az illetékbélyeg, következésképpen azt is tudja, hogy mi az illetékmentes.
Kérlek add meg a négy szótár adatait, amelyben utánanéztél, és kizárja az általam adott megoldást. Én megadtam azokat, amelyek alátámasztják.
Nekem is ez a szakmám - 44 éve. Én is tudom mit beszélek és azt is, hogy a rendeltetési országban mit használnak. Azt is tudom, hogy tévedni emberi dolog, meg azt is, hogy vannak pontatlan szótárak.

Lavander Feb 3, 2010:

1. Pont azért, mert szolga, nem bővítheti / szűkítheti a jelentés tartalmát (ilyen módosításért helyből buktatnak a szakf. szigorlaton).
2. Nem tudjuk, melyik országban állítják ki a kivonatot. A kérdező erre nem utalt. Attól, hogy az USA-ban élsz, még nem biztos, hogy ott. Csak abból indulhatunk ki, hogy ez bármely ország lehet, akár olyan is, ahol léteznek egyéb díjak. Ha azt írjuk, hogy díjmentes, akkor pont becsapjuk az ügyfelet.
3. Ezek jogi terminusok, nem feltétlenül csak az a cél, hogy az ügyfelet arról informálják, hogy nem kell fizetnie a kibocsátásért (legfeljebb arról, hogy illetéket nem, jó esetben mást sem, de ez nem biztos), hanem az is, hogy pl. védjék az ügyfelet a jogtalan illeték-kivetéstől, azaz, ha a hivatal mégis fizettet vele illetéket, akkor ő azt, hivatkozva az illetékmentességre, jogi úton reklamálhassa (más díjat viszont nem téríttethet meg, mert nem mondták ki, hogy más díjaktól is mentes, tehát a hivatalt is védik).
A közigazgatás jogi terminusokkal fogalmaz (bár azok az állampolgárnak kevésbé érthetők). A fordítónak is e jogi szemléletet kell követnie.
Szótár: Utánanéztem 4 szótárban, mind engem igazolnak. + Ez a szakmám. Tudom, mit beszélek.

JANOS SAMU Feb 3, 2010:

A fordító hatásköre A fordítónak szolgai hatásköre van. Tartalmilag azt kell írnia, amit a szerző akart kifejezni (ha az érthetően fejezi ki magát), de mégis okos szolga, mert ő ismeri mind a származási ország, mind pedig a rendeltetési ország világát és szokásait. Ha az illetékmentességre "issued free of charge" kifejezést használunk, akkor az magában foglal mindeféle díjat, illetéket és költséget, tehát nem érheti meglepetés az ügyfelet. Ha megnézed a magyarországi illetékkiszabási törvényeket, láthatod, hogy más költség nem számítható fel. Ezért a "free of charge" kóser.
Annak ellenére, hogy megadtam a forrást, miszerint az "exempt from duties" and "non dutiable" vámmentességet jelent, nem nézted meg ott, mert ha megnézted volna láttad volna, hogy ezek szinonímái az exempt from dutynak, függetlenül a többes számtól. Ezenkívül 37 évi ittlakással eléggé megismertem a rendszert és tudom, hogy mit használnak itt.

Lavander Feb 3, 2010:

"Pontosan erről van szó. A kézhezvevőt nem érdekli, hogy milyen címen kell fizetni érte, és azzal, hogy semmit sem kell fizetni érte, kizártunk minden illetéket, kiállítási díjat, és minden elképzelhető költséget."
A fordítónak nincs hatásköre eltérni az eredeti jelentéstől. Ha azt írják, valamire nincs illeték, akkor az csupán annyit jelent, hogy arra nincs illeték. Ehhez nem költhetünk hozzá semmi mást. Ez ugyanis még nem jelenti azt, hogy a kibocsátás teljesen ingyenes. Sok esetben csupán azt jelenti, hogy nem illetéket, hanem valamilyen más díjat perkálunk érte.
Ha ezt félrefordítjuk, az ügyfél csak les kamillázva, hogy miért kellett díjat fizetnie, amikor azt mondtuk, ingyenes a kibocsátás. És jogosan teszi, hiszen csupán illetékmentességről volt szó, nem feltétlenül ingyenességről. Illetéken kívül számos más díjat is kivethetnek, amellyel fedezik a kiállítás költségeit.